A képesség, hogy azt lássa az ember, amit a többiek nem látnak, sokkal fontosabb, mint nem látni azt, amit mindenki lát. (Lewis Carroll )

Néhány szó a Magyar Epilepsziával Élők Országos Egyesületéről - a Valentin Egyesületről!

Köszöntjük a Magyar Epilepsziával Élők Országos Egyesületének -  a Valentin Egyesületnek -  honlapján!

(Előző nevünk: Magyar Epilepsziás Betegek Jövőjéért Egyesület)






Aki rendszeres látogatónk, az jelentős változást láthat honlapunkon. Nagy örömünkre szeptembertől hivatalossá vált egyesületünk új neve és módosított Alapszabálya.
 






Ennek több oka is van:

- A nemzetközi szabályok előírásainak nem felel meg az epilepsziás szó (az angol nyelvben az epilepsziával élő kifejezést kell, lehet használni). 
- Országos hatáskörünket jelezve, ez most már nevünkből is kiderül.
- A Valentin Egyesület megnevezés pedig elsősorban az egyesület alapításának és az első taggyűlések helyszínének emlékét idézi. A Valentin Ház bezárásáig rendezvényeink nagy részét ott tartottuk. Már nevünkkel szeretnénk utalni arra, hogy nem csak a szerelmesek védőszentje, hanem az epilepsziával élők védőszentje is Szent Valentin.


Február 14. nemcsak a szerelmesek napja, hanem az Epilepszia Világnapja is. Az Epilepszia Világnapját először 1997. február 14-én hirdette meg a Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) Szent Bálint napjára.



Elérhetőségeink változatlanok!

Címünk: 1184 Budapest, Lenkey út. 7. sz.
Levelezési cím: 1656 Budapest Pf. 75.
Adószám: 18253966-1-43
Számlaszám: 11600006-00000000-41315253 (Erste Bank)

Elérhetőség: Kapcsolat fülön keresztül pontos e-mail cím megadásával vagy telefonon: 06 70 310 4340 


Köszönjük figyelmüket, érdeklődésüket!

 

Budapest, 2011. szeptember; Szabó Zsolt, az egyesület elnöke
 


Egyesületünk 2004 decemberében alakult, többek között az epilepsziás betegek társadalmi megítélésének megváltoztatása érdekében.

Tudom, hogy ez óriási munkát jelent hosszú távra, de hiszem, hogy kitartó munkával a több mint 60.000 epilepsziás embernek meg tudjuk változtatni, könnyebbé tudjuk tenni  az életét.

Ehhez várom segítségüket, ami legyen akár önkéntes munkatársi, kölcsönös együttműködési, anyagi természetű vagy bármilyen más formájú.

Segítsenek, hogy segíthessünk! Ezúton is szeretnénk megköszönni  a  Paksi Atomerőmű Zrt. s a FÉSZEK szakszervezet, valamint  az ARAGON Kft. rendszeres támogatását, segítségét.

Az egyesület tiszteletbeli tagjai:

Bánsági Ildikó - színművésznő
Szécsi Zoltán - többszörös olimpiai bajnok vízilabdázó
Kis Gergő - többszörös olimpiai bajnok vízilabdázó
Kemény Dénes - szövetségi kapitány
Buzánszky Jenő - a Nemzet sportolója
KIKI - az Első Emelet frontembere, zenész

Egyesületünk lelkes támogatói:

Balázs Fecó - zenész
Demjén Ferenc - zenész
Lipcsei Péter - labdarúgó
Gellei Imre - labdarúgó edző
Eperjes Károly - színművész
Havas Henrik - műsorvezető, újságíró
Liptai Klaudia - műsorvezető, színésznő
V. Kulcsár Ildikó - újságíró
Grosics Gyula - az Aranycsapat legendás kapusa



Társszervezetek: (feltöltés folyamatban)


Címünk: 1184 Budapest, Lenkey út. 7. sz.
Levelezési cím: 1656 Budapest Pf. 75.
Adószám: 18253966-1-43
Számlaszám:11600006-00000000-41315253 (Erste Bank)
Elérhetőség: Kapcsolat fülön keresztül pontos e-mail cím megadásával vagy telefonon: 06 70 310 4340

Várjuk betegtársak jelentkezését. A mögöttünk álló szakember gárdával közösen, megpróbálunk bármilyen jellegű problémáján segíteni.

Bízom abban, hogy idővel nagy, erõs, országos szervezet válhat belõlünk!

Szabó Zsolt
az egyesület elnöke
E-mail: solesz65@gmail.com



A Magyar Epilepsziával Élők Országos Egyesületének eddigi eredményei

Az egyesület megalakításának konkrét lépéseit 2004 novemberében kezdtük el. A legfontosabb eredménynek azt tartjuk, hogy 2005. márc. 23-tól hivatalosan bejegyzett közhasznú egyesületként működünk.
Az alapszabályban megfogalmazott célok közül jó néhány megvalósítását már elkezdtük, illetve ezek megvalósítása folyamatban van. Az ország több régiójában működő valamennyi érdekvédő szervezettel felvettük a kapcsolatot, és személyes egyeztetéseken megállapodtunk, hogy mely pontokon tudjuk segíteni egymás munkáját. Így rajtuk keresztül megismertettük magunkat az ország több megyéjében élő epilepsziás társainkkal, akik vagy már támogatóink, vagy potenciális támogatóink lehetnek.
 
  1. Mivel nagyon fontosnak tartjuk az összefogást a különböző hátránnyal élő emberek különböző érdekvédői csoportjai között, több, már évek illetve évtizedek óta működő egyesületeket kerestünk meg, és kötöttünk (kötünk) velük együttműködési megállapodást. Ezáltal próbálunk tevékenyen is bekapcsolódni a fogyatékos szervezetek munkájába.

  2. Komoly eredménynek tartjuk azt is, hogy idén kapcsolatba kerültünk a regionális munkaügyi központtal is, és több betegtársunknak tudtunk segíteni.

   3. Napjainkig az epilepszia betegségről alkotott társadalmi kép nagyon hiányos és negatív beállítottságú volt. Ebből kifolyólag az egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk az eddigi negatív attitűd megváltoztatását. Ezért keressük a különböző média megjelenéseket, ahol hiteles képet formálhatunk magunkról.

   4. A másik fontos cél a megfelelő politikai és média kapcsolatok kiépítése. Ennek érdekében kerestük meg valamennyi parlamenti párt szakpolitikusait, akiknek beszámoltunk rövid és hosszú távú terveinkről. Az elmúlt évek eredményeképpen elmondhatjuk, hogy mindegyik parlamenti párt szakpolitikusával sikerült személyesen is megismerkedni, akikkel beszélhettünk konkrét kérdésekről is. Az elmúlt öt év során a különböző Epilepszia Nap fővédnökei között voltak Mádl Dalma asszony, Szili Katalin az Országgyűlés volt elnöke, Sólyom Erzsébet és Harrach Péter a Parlament volt alelnöke, akik érdeklődve és néha megdöbbenve hallgatták történeteinket.

   5. Ugyanilyen fontosnak tartjuk (hanem fontosabbnak), a helyi lakosokkal és iskolákkal való kapcsolattartást, akik hasznos információkkal lehetnek gazdagabbak, és ezáltal is javíthatunk a betegség jelenleg még negatív megítélésén. Ezért kezdtük el szervezni a Vadaskerti esték c. rendezvényeket, ahol neves művészeket és híres sportolókat nyertünk meg céljaink eléréséhez.

   6. Az elmúlt év során sikerült elérnünk, hogy tíz középiskolában megkezdhettük felvilágosító előadásainkat is, mind a tanárok, mind a diákok körében.. Van olyan iskola is, ahol több alkalommal voltunk. Ennek folytatását tartjuk most legfontosabb tevékenységünknek. Várjuk az érdeklődő iskolák jelentkezését.

 7. Létrehoztunk egy honlapot, melyet ma már megújult formában láthatnak. www.epilepsziás.hu
 
 8. 2008 májusában - munkánk elismeréseképpen - Egyesületünket felvették az IBE nemzetközi epilepszia érdekvédő szervezet tagjai közé. Így most mi képviselhetjük hazánkat a világszervezetben.

Magyar Epilepsziás Betegek Jövőjéért Egyesület

Elérhetőségünk: Szabó Zsolt, az Egyesület elnöke
telefon: 06-30-219-8304 vagy 06-70-310-4340 
e-mail: solesz65@gmail.com
  






Magyar Epilepsziával Élők Országos Egyesülete Alapszabálya  - Módosított Alapszabály 2011.

 







1.§
Az Egyesület neve, székhelye és jogállása
 
1. Az egyesület neve: Magyar Epilepsziával Élők Országos Egyesülete
Rövid neve: Valentin Egyesület
2. Az Egyesület székhelye: 1184 Budapest, Lenkey utca 7.
3. Az Egyesület működési területe: országos
4. Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet


2.§
Az Egyesület célja és közhasznú tevékenysége
1. Az Egyesület célja:
1.1. Az epilepsziával élők helyzetének, életminőségének, javítása.
1.2. Betegek érdekképviselete.
1.3. Magyarországi betegek képviselete a hasonló céllal működő nemzetközi szervezetekben.
1.4. Szociális háló kialakításának elősegítése.
1.5. Az epilepsziáról kialakított kép formálása a sajtó segítségével.
1.6. Önkéntesek képzése és foglalkoztatása.
1.7. Összejöveteleket szervez a betegek részére, ahol – orvosi előadások, konzultációk, életmód, életviteli tanácsok, betegek közötti tapasztalatcsere, stb. formájában – lehetőséget biztosít a betegséggel összefüggő témák megbeszélésére.
1.8. Segítséget nyújt az Egyesület helyi szervezeteinek kialakításához és működésük megszervezéséhez.
1.9. Kapcsolatot épít ki az ország különböző területein működő neurológiai központokkal és hasonló profilú betegszervezetekkel.
1.10. Együtt kíván dolgozni az International League Against Epilepsy (ILAE), az International Bureau for Epilepsy (IBE) és az Epilepsy Foundation of Victoria valamint egyéb, hasonló célkitűzésekkel rendelkező szervezetekkel.
1.11. Internetes honlapján online újságot üzemeltet, melyen keresztül tájékoztatást nyújt a betegek számára.
1.12. Munkaügyi, orvosi, gyógyszerszedéssel kapcsolatos és egyéb tájékoztatás, ügyintézési segítségnyújtás a sorstársak problémáinak megoldásaihoz. 
1.13. A szervezet hivatalos honlapján fórumot üzemeltet, ahol epilepsziával élők, ill. gyermekes szülők tudnak tapasztalatot cserélni.
1.14. Nyári táborok, kulturális események szervezése.
1.15. Egy lap létrehozása. 
1.16. Az epilepszia betegség megismertetése a társadalommal és a társadalmi elfogadottság megteremtése, elsősorban előadások és rendezvények rendezésével.

2. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. Évi CLVI. törvény 26. § c. pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
(1) egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység;
(11) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése;
(17) rehabilitációs foglalkoztatás;
(18) munkaerőpiacon a hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások.
3. Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát szórólapokon, saját internetes honlapján (jelenleg a www.epilepsziás.hu honlapon) és egyéb módon teszi közzé. 

4. Az Egyesület – mint közhasznú szervezet – biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.
5. Az Egyesület – mint közhasznú szervezet – vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja.
6. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület politikai tevékenységet a jövőben sem folytat, országgyűlési, megyei és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít.
Az Egyesület – mint közhasznú szervezet – működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti. Ennek módja az írásban (levélen, e-mailen) vagy személyesen történő jelzés az egyesület székhelyén, rendezvényein vagy tisztségviselőinél.
 3.§
1. Szervezet és működés
Az Egyesület – mint közhasznú szervezet – működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti. Ennek módja az írásban (levélen, e-mailen) történő jelzés az egyesület székhelyén vagy tisztségviselőinél.
1.1. Az Egyesület szervezeti felépítése:
- Közgyűlés
- Elnökség
- Elnök

1.2. Az Egyesület tisztségviselői:
- Elnök
- Elnökségi tagok

2. A tagság

2.1. Az Egyesület tagja lehet, minden olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely az egyesület alapszabályát elismeri és az egyesület céljait támogatja. A tagfelvételről az Elnökség dönt. A tag felvételét a tagokról jegyzőkönyv rögzíti.

2.2. A tagság nyilvántartása: Az Egyesület tagjait az Elnökség tartja nyílván. A nyilvántartás mellékleteként meg kell őrizni az eredeti, aláírt belépési nyilatkozatot.

Az Egyesület tagja lehet azon magán- vagy jogi személy, aki a jelen alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja, tagfelvételi kérelmét az Elnökség elfogadja, és eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének. A felvételt kérőnek nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezően elfogadja. Az Egyesület tagjai sorába várja a betegeket, családtagjaikat, egészségügyi munkakörben dolgozókat és mindenkit, aki az Egyesület életében valamilyen formában részt kíván venni.

2.3. A tag jogai:

- javaslattal, észrevétellel, kéréssel fordulhat az egyesület szerveihez,
- az Egyesületnél tisztséget tölthet be,
- részt vehet az Egyesület közgyűlésén, ott felszólalhat, szavazati joggal rendelkezik, és megválaszthatja az Egyesület tisztségviselőit,
- betekinthet az Egyesület valamennyi iratába.
2.4. A tagok kötelességei:
- az Egyesület munkájában részt vállalni, a döntések, határozatok végrehajtását elősegíteni;
- a vállalt tisztséget a legjobb képességeinek megfelelően ellátni,
- a tagdíjat rendszeresen fizetni.

2.5. A tagsági díj:
2.5.1. A tagdíj éves összegét, befizetésének rendjét, módját és határidejét a közgyűlés határozza meg. A tagdíjat készpénzben negyedévente fizeti meg az egyesület pénztárába. A tagnak joga van arra, hogy egy adott éven belül, bármilyen hosszú időtartamra előre teljesítsen.

2.5.2. A tagsági jogviszony bármely ok miatti megszűnése esetében a tagsági díj nem követelhető vissza.

2.6. A tagsági viszony megszűnése:
2.6.1. A tag bármikor kiléphet, ha az Egyesület munkájában nem kíván részt venni. A kilépés tudomásul vétele az Elnökség hatáskörébe tartozik.

2.6.2. Törlés:

Az Egyesület az Elnökség határozatával törli a tagok nyilvántartásából azt a személyt, aki félévi tagdíjhátralékba került, és fizetési kötelezettségének az erre vonatkozó írásbeli felszólításra 30 napon belül sem tett eleget.

Az Elnökség a törlést kötelező írásba foglalja. A tagság megszűnésének időpontja ez esetben a törlésre vonatkozó jogerős – és az érdekeltnek bizonyíthatóan kézbesített – határozat keltének napja. Az Elnökség határozata ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül a tag jogorvoslatért a Közgyűléshez fordulhat. A Közgyűlés a következő ülésén köteles a fellebbezésről dönteni.

Az Egyesület tagság megszűnik a tag halálával.

2.6.3. Kizárás:

Ha a tag az alapszabállyal ellentétesen cselekszik, tagsága kizárással megszüntetésre kerül.

A kizárás – mint szankció – az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tagot a kizárás iránti eljárás megindításáról írásban értesíteni kell. A tagot meg kell hívni arra az elnökségi ülésre, amelyen kizárása tárgyában döntenek. A tag az Elnökség előtt akár írásban, akár szóban előadhatja védekezését. A kizárást kimondó vagy az eljárást megszüntető határozatot írásban is meg kell küldeni. A tag a tagsági viszonyának megszüntetését kimondó Elnökségi határozat ellen a Közgyűlés felé fellebbezéssel élhet. 


3. Az Egyesület szervezete

3.1. A Közgyűlés: Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely a tagok összességéből áll.

3.2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- az Egyesület éves beszámolójának, költségvetésének és a közhasznúsági jelentésnek elfogadása, a mérleg jóváhagyása,
- az Alapszabály és az SZMSZ elfogadása, módosítása (az SZMSZ nem lehet ellentétes az Alapszabállyal)
- a Közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők lemondásának elfogadása, az Elnök, az elnökségi tagok megválasztása, visszahívása. Az elnökségi tagot akkor lehet visszahívni, ha tartósan nem látja el munkáját és az Egyesület munkájában nem vesz részt. A vele kapcsolatos döntésről írásban kell értesíteni és a 2.6.3. pont szabályait itt is érvényesíteni kell,
- a tagdíj mértékének megállapítása, továbbá fizetési rendjének meghatározása,
- döntés más társadalmi szervezetekkel való egyesülés, vagy feloszlás tárgyában,
- döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket a jogszabály a társadalmi szervezetek legfőbb szerve (Közgyűlés), illetve az alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal,
- döntés fellebbezés esetén a Közgyűlés elé tartozó kizárási ügyben.

3.3. A Közgyűlést az Elnökség készíti elő és hívja össze évente legalább egy alkalommal. A Közgyűlés helyét és idejét, valamint javasolt napirendjét az Elnökség a Közgyűlés előtt legalább tizennégy nappal írásban köteles megküldeni a tagoknak.

3.4. Az Elnökség a Közgyűlést köteles összehívni az egyesület tagsága egyharmadának írásban benyújtott kezdeményezése alapján.

3.5. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok fele plusz egy fő jelen van.

3.6. Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés nem határozatképes, azt tíz napon belül ismételten össze kell hívni.

Az ismételten összehívott Közgyűlés – tekintet nélkül a megjelentek számára – az eredeti napirendben szereplő ügyekben határozatképes, amennyiben a meghívó ezt a figyelmeztetést tartalmazta.
A Közgyűlésen a társaság valamennyi tagját 1-1 szavazat illeti meg.

A Közgyűlés általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hoz határozatokat, de minden esetben titkos szavazással dönt a személyi kérdésekben (választás, visszahívás, megbízás). Az egyesület beszámolóit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

3.7. Titkos szavazást kell elrendelni bármely más döntés meghozatalánál is, ha a Közgyűlésen részt vevő tagok többsége úgy kívánja.
3.8. A szavazás eredményének értékelésekor azt a javaslatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a jelen lévő szavazásra jogosult tagok legalább felének és további egy tagnak a szavazatát kapja meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A Közgyűlés döntéseit az érintetteknek írásban igazolható módon kell tudomására hozni.

A Közgyűlés döntéseit az Egyesület az érintettekkel írásban közli, a nyilvánosságot honlapján keresztül tájékoztatja.

3.9. A Közgyűlésről írásos jegyzőkönyv vezetése kötelező, amely tartalmazza
- a Közgyűlés időpontját,
- a résztvevő tagok névsorát (jelenléti ív),
- a határozatképesség kimondását,
- a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért személy nevét,
- a hozzászólások tömör leírását,
- a meghozott határozatok szó szerinti szövegét,
- a döntés hatályára vonatkozó rendelkezéseket,
- a döntést támogatók és ellenzők számarányának, és – egyeztetés alapján – nevének rögzítését.

A Közgyűlés és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartást (Határozatok Könyve”) kell vezetni, amelyből a Közgyűlés döntéseinek a tartalma, ideje, hatálya, a mellette és ellene szavazók számaránya, – nyílt szavazás esetén – személye megállapítható.

3.10. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. B.) pont), élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében, a bárki által, illetve bármely tag által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatás.
A jegyzőkönyveket az Egyesület iratai között meg kell őrizni. A jegyzőkönyvek alapján az un. Határozatok könyvét vezetni kell.

A közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés az Egyesület székhelyén az Egyesület elnökével egyeztetett napon és időpontban bárki számára elérhető lesz.
A közhasznúsági jelentésből bárki saját költségére másolatot kérhet.

Az Egyesület döntéseit az érintettekkel körlevélben kell tudomásra hozni, kivéve az éves beszámoló jóváhagyást, amelyet az Egyesület honlapján közzé is kell tenni.

A Közgyűlés nyilvános.

A tagokat érintő ügyekben az Egyesület a tájékoztatást, a közgyűlés összehívását és egyéb, a tag számára közvetlen kötelezettséget nem teremtő írásbeli levelezést, az Egyesület a tag által bejelentett e-mail címre küldött levélben is teljesítheti.
A tag levelezési és e-mail címét belépéskor, annak változását a lehető leghamarabb, de minimum 8 napon belül kell, hogy bejelentse az Egyesület részére.

Az egyesület honlapjának esetleges címváltozását a közgyűléssel a címváltozást követő első közgyűlésen ismertetni kell. Az ideig, de legalább 3 hónapig a régi honlapcímen az új honlapcímet fel kell tüntetni. Az új honlap hivatkozásai közt a www.epilepsziás.hu címet későbbi kereshetőség érdekében szerepeltetni kell.


4.§.
Az Elnökség
4.1. Az Elnökség az Egyesület irányítására hivatott 5 (öt) tagú testületi szerv, amely a közgyűlések közötti időszakban a munka irányítására hivatott.
Az Egyesület bankszámlája fölött az Elnök és egy elnökségi tag közösen rendelkezhet.
4.2. Az Elnökséget a Közgyűlés három évre választja. Az Elnökség a Közgyűlés előtt az Egyesület tagságának évente tartozik számot adni tevékenységéről.
4.3. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze szükség szerint, de legalább negyedévenként, a napirend előzetes közlésével. Az Elnökség összehívása akkor is kötelező, ha az Elnökség tagjai közül hárman – az indok megjelölésével –, írásban kezdeményezik.
4.4. Az Elnökség ülése nyilvános.
Az elnökségi ülés döntéseit az érintettekkel írásban, igazolható módon kell közölni.

Szolgáltatásai igénybe vételének és működésének módjának, beszámolóinak adatait, közhasznúsági jelentését, továbbá a Közgyűlés és az Elnökség döntéseit az Egyesület honlapján szükség szerint nyilvánosságra kell hozni.

4.5. Titkos szavazással kell dönteni, ha az Alapszabály úgy rendeli, továbbá, ha az ülésen résztvevő elnökségi tagok közül legalább két fő úgy kívánja.
Az ülésről emlékeztetőt kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a tárgyalt témákat és az azokkal kapcsolatos döntéseket. Az emlékeztetőben a kisebbségi véleményeket is rögzíteni kell.
Az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartást (Határozatok Könyvét) kell vezetni, amelyből az Elnökség döntéseinek tartalma, ideje, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya – nyílt szavazás esetén – megállapítható.



4.6. Az Elnökség jogosult dönteni:

- Saját munkatervéről a Közgyűlés felhatalmazása alapján és az Elnök éves beszámolójának elfogadásáról,
- Közgyűlés összehívásáról és javasolt napirendjéről,
- a tag felvételével, kizárásával és törlésével kapcsolatos ügyekben,
- közérdekű kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalások kialakításáról – két Közgyűlés közötti időben –,
- minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe.

4.7. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy annak közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. B. pont), élettársa – továbbiakban hozzátartozó – a határozat alapján
 a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
 b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
 Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
 Nem lehet a közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél tölt be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem elégítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

5.§.
Az egyesület elnöke

1. Az Egyesület és az Elnökség élén annak tevékenységét reprezentáló Elnök áll, akit a Közgyűlés három évre választ.

2. Az Elnök feladatai:
- képviseli az egyesületet, illetve az Elnökséget,
- irányítja az egyesület szervezetének munkáját, ügyintézését, vezeti a Közgyűlés és az Elnökség üléseit,
- az elnökségi ülések között gondoskodik az egyesület ügyeinek folyamatos viteléről,
- gondoskodik a közgyűlési és az elnökségi határozatok közzétételéről és végrehajtásáról,
- biztosítja az Egyesület költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű, gazdaságos és a jogszabályoknak megfelelő felhasználását;
- tevékenységéről és a határozatok végrehajtásáról beszámol a Közgyűlésnek és tájékoztatja az Elnökséget,
- feladatait delegálhatja más elnökségi tagokra,
- munkáltatói jogokat gyakorol az egyesület esetleges alkalmazottai felett.
6.§.
A Felügyelő Bizottság

Az Egyesület mint közhasznú szervezet éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért az 1997. évi CLVI. Törvényben megjelölt felügyelő szerv létrehozása nem szükséges. Amennyiben az éves bevétel az ötmillió forintot meghaladja, a Közgyűlés gondoskodik az alapszabály megfelelő módosításáról és a felügyelő szerv megválasztásáról.

7. §.
 Az egyesület képviselete.

Az Egyesület képviseletét az egyesület elnöke önállóan látja el. Az egyesület bankszámlája felett az elnök és egy elnökségi tag, közösen jogosult rendelkezni.


8. §.
Az egyesület gazdálkodása

1. Az Egyesület a működéséhez szükséges anyagi eszközöket a következő bevételekből fedezi:
- tagdíjak
- adományok, juttatások, támogatások,
- rendezvények bevételei,
- az 1989. évi II. törvény keretei között végzett gazdasági vállalkozási tevékenység.
2. Az Egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A vagyon felhasználása az egyesület céljainak elérését szolgálja, az egyesület működésével kapcsolatosan csak ténylegesen felmerülő költségek megtérítését biztosítja.
3. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményeit nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
4. A jogszabályoknak megfelelő gazdálkodásért az Elnök felelős.
Az Elnök az Egyesület gazdálkodási tevékenységéről a Közgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni.
5. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a társaság tartozásaiért nem felelősek.
6. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki. Az egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait köteles elkülönülten nyilvántartani.
7. Az Egyesület rendszeres vagy közép- és hosszú távú befektetési tevékenységet nem folytat.
8. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót,
b) a költségvetési támogatás felhasználását,
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
d) a cél szerinti juttatások jelleg szerint összevont kimutatását,
e) a központi költségvetési szervtől az elkülönített pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület – mint közhasznú szervezet – által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek.
9. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót valamint e személyek hozzátartozóit – a bárki által igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának nyújtott – létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
10. Az Egyesület beszámolási és nyilvántartási kötelezettségeire az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadóak.
11. Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységet nem veszélyeztető módon folytathat.
12. Az Egyesület működése felett a Fővárosi Főügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.
13. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást – hitel fedezetéül, illetve a hitel törlesztésére – nem használhatja fel.

9.§

Egyéb előírások

Az Egyesület megszűnése:

Megszűnik az Egyesület, ha a Közgyűlés feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja, vagy a Fővárosi Bíróság feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja.

Az Egyesület megszűnéséről, valamint megszűnése esetén a vagyonának felhasználásáról a Közgyűlés kétharmados többséggel dönt a fent megjelölt cél megtartása mellett.


10.§.
Záró rendelkezések


Azokban a kérdésekben, amelyekről az alapszabály nem rendelkezik, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének az egyesületekre vonatkozó, az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény, valamint az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről előírásai az irányadóak.

Az Egyesületet az alapítók határozatlan időre hozzák létre.


11. §.
 Hatályba lépés

Az Egyesületet a Fővárosi Bíróság által jogerős nyilvántartásba vétellel jön létre.


Budapest, 2011. március 7.

Szabó Zsolt, a Közgyűlés elnöke  - Takácsné Lehoczki Júlia, jegyző

Hitelesítette, s bejegyeztette: 2011. augusztus 29.  Dr. Butyka Mária -  ügyvéd







A Magyar Epilepsziás Betegek Jövőjéért Egyesület Alapszabálya


1.§ Az egyesület neve, székhelye és jogállása


1. Az egyesület neve: Magyar Epilepsziás Betegek Jövőjéért Egyesület
Rövid neve: MEJE

2. Az egyesület székhelye: 1184 Budapest, Lenkey u. 7.
3. Az egyesület működési területe: országos
4. Az egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.


2.§ Az egyesület célja és közhasznú tevékenysége

1. Az egyesület célja:
1.1.Az epilepszia betegségben szenvedő betegek helyzetének, életminőségének, javítása.
1.2. A betegek érdekképviselete.
1.3.A magyarországi betegek képviselete a hasonló céllal működő nemzetközi szervezetekben.
1.4. A szociális háló kialakításának elősegítése.
1.5. Az epilepsziáról kialakított kép formálása a sajtó segítségével.
1.6. Önkéntesek képzése és foglalkoztatása.
1.7. Összejöveteleket szervez a betegek részére, ahol orvosi előadások, konzultációk, életmód,- életviteli tanácsok, betegek közötti tapasztalatcsere, stb. formájában lehetõséget biztosít a betegséggel összefüggő, a betegeket érdeklő témák megbeszélésére.
1.8.Segítséget nyújt az Egyesület helyi szervezeteinek kialakításához és működésük megszervezéséhez.
1.9.Kapcsolatot épít ki az ország különbözõ területein működő neurológiai központokkal, és epilepsziás betegszervezetekkel.
1.10.Együtt kíván dolgozni az International League Against Epilepsy (ILAE), az International Bureau for Epilepsy (IBE), és az Epilepsy Foundation of Victoria szervezetekkel.
1.11.Internetes honlapján Online újságot üzemeltet, melyen keresztül tájékoztatást nyújt a betegeknek szoros együttműködésben a Seiuzre-Europen Journal of Epilepsy újsággal.
1.12.A munkahelyi-,orvosi,-gyógyszer-és egyéb más tájékoztatás és ügyintézési segítségnyújtás a betegek problémáinak megoldásaihoz.
1.13.A szervezet hivatalos honlapján fórumot üzemeltet, ahol az epilepsziás betegek ill. az epilepsziás gyermekkel rendelkező szülők tudnak tapasztalatot cserélni.
1.14.Nyári táborok, kulturális események szervezése.
1.15..Egy havi lap létrehozása.

2. Az egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. Évi CLVI. törvény 26. § c. pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül
az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
(1) egészségmegõrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-,egészségügyi rehabilitációs tevékenység;
(11)hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlõségének elõsegítése;
(17)rehabilitációs foglalkoztatás;
(18)munkaerõ piacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások.
2.2. Az egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát szórólapokon, saját internetes honlapján a www.meje.fw.hu honlapon közzététel útján biztosítja.
2.3. Az egyesület, mint közhasznú szervezet biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.
2.4. Az egyesület, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítõ okiratában meghatározott tevékenységre fordítja.
2.5. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az egyesület politikai tevékenységet a jövőben sem folytat, országgyűlési, megyei és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít.
2.6. Az egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti. Ennek módja az írásban (levélen, e-mailen) történõ jelzés az egyesület székhelyén vagy tisztségviselőinél.

3.§ Szervezet és működés

1. Az egyesület szervezeti felépítése:

- Közgyűlés
- Elnökség
- Elnök

Az egyesület tisztségviselõi:

- Elnök
- Elnökségi tagok

2. A tagság

2.1. Az egyesület tagja lehet, minden olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely az egyesület alapszabályát elismeri és az egyesület céljait támogatja. A tagfelvételrõl az elnökség dönt. A tag felvételét a jegyzőkönyvvezetõ a tagokról vezetett jegyzõkönyvben rögzíti.

2.2. A tagság nyilvántartása: Az egyesület tagjait az Elnökség tartja nyílván. A nyilvántartás mellékleteként meg kell õrizni az eredeti, aláírt belépési nyilatkozatot.

Az egyesület tagja lehet azon magán vagy jogi személy, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja, tagfelvételi kérelmét az elnökség elfogadja, és eleget tesz tagdíj fizetési kötelezettségének. A felvételt kérõnek nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az egyesület létesítõ okiratát ismeri és az egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezõen elfogadja. Az egyesület tagjai sorába várja a betegeket, családtagjaikat, egészségügyi munkakörben dolgozókat és mindenkit, aki az egyesület életében valamilyen formában részt kíván venni.

2.3. A tag jogai:

- javaslattal, észrevétellel, kéréssel fordulhat az egyesület szerveihez,
- az egyesületnél tisztséget tölthet be,
- részt vehet az egyesület Közgyűlésén, ott felszólalhat és szavazati joggal rendelkezik, és választja az egyesület tisztségviselõit.
- betekinthet az egyesület valamennyi iratába.

2.4.A tagok kötelességei:

- az egyesület munkájában részt vállalni, a döntések, határozatok végrehajtását elősegíteni;
- a vállalt tisztséget a legjobb képességeinek megfelelően ellátni,
- a tagdíjat rendszeresen fizetni.

2.5. A tagsági díj:
2.6. A tagdíj éves összegét, befizetésének rendjét, módját és határidejét a Közgyűlés határozza meg. A tagdíjat a tag készpénzben havonta fizeti meg a hónap utolsó napjáig az egyesület pénztárába. A tagnak joga van arra, hogy egy adott éven belül, bármilyen hosszú idõtartamra előre teljesítsen.
2.7. A tagsági jogviszony bármely ok miatti megszűnése estén a tagsági díj nem követelhető vissza.

2.8. A tagsági viszony megszűnése:
2.9. A tag bármikor kiléphet, ha az egyesület munkájában nem kíván részt venni. A kilépés tudomásul vétele az elnökség hatáskörébe tartozik.

2.10. Törlés:

Az egyesület az Elnökség határozatával törli a tagok nyilvántartásából azt a személyt, aki 3 havi tagdíjhátralékba került, és fizetési kötelezettségének az erre vonatkozó írásbeli felszólításra sem tett eleget.

Az Elnökség a törlést kötelezõ írásba foglalni. A tagság megszűnésének idõpontja ez esetben a törlésre vonatkozó jogerős - és az érdekeltnek bizonyíthatóan kézbesített - határozat keltének napja. Az Elnökség határozata ellen, annak közlésétõl számított 15 napon belül a tag jogorvoslatért a Közgyűléshez fordulhat. A Közgyűlés a következõ ülésén köteles a fellebbezésrõl dönteni.

Az egyesület tagság megszűnik a tag halálával.

2.11. Kizárás:

Ha a tag az alapszabállyal ellentétesen cselekszik, tagsága azonnali hatállyal megszűnésre kerül.

A kizárás, mint szankció az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tagot a kizárás iránti eljárás megindításáról írásban értesíteni kell. A tagot meg kell hívni arra az elnökségi ülésre, amelyen a kizárása tárgyában döntenek. A tag az Elnökség elõtt akár írásban, akár szóban elõadhatja védekezését. A kizárást kimondó, vagy az eljárást megszüntetõ határozatot a tagnak írásban is meg kell küldeni. Az Elnökség a tag tagságának megszüntetését kimondó határozat ellen a tag a Közgyűlés felé fellebbezéssel élhet. A jogi személy tagok a jogaikat és kötelezettségeiket a bejegyzett képviselőik útján gyakorolják, vagy teljesítik.

3. Az egyesület szervezete

3.1. A Közgyűlés: Az egyesület legfõbb döntéshozó szerve, amely a tagok összességébõl áll.

3.2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- az egyesület éves beszámolójának, költségvetésének és a közhasznúsági jelentésnek elfogadása, a mérleg jóváhagyása,
- az alapszabály és az SZMSZ elfogadása, módosítása ( az SZMSZ nem lehet ellentétes az alapszabállyal)
- a Közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselõk lemondásának elfogadása, az elnök, az elnökségi tagok megválasztása, visszahívása.

Az elnökségi tagot akkor lehet visszahívni, ha tartósan nem látja el munkáját és az egyesület munkájában nem vesz részt. A vele kapcsolatos döntésrõl írásban kell értesíteni és a 2.6.3. pont szabályait itt is érvényesíteni kell,

- a tagdíj mértékének megállapítása, továbbá fizetési rendjének meghatározása,
- döntés a más társadalmi szervezetekkel való egyesülés, vagy feloszlás tárgyában,
- döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket a jogszabály a társadalmi szervezetek legfõbb szerve (Közgyűlés), illetve az alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal,
- döntés a fellebbezés folytán a Közgyűlés elé tartozó kizárási ügyben.

3.3. A Közgyűlést az elnökség készíti elõ és hívja össze évente legalább egy alkalommal. A Közgyűlés helyét és idejét, valamint javasolt napirendjét az Elnökség a Közgyűlés elõtt legalább tizennégy nappal írásban megküldeni a tagoknak.
3.4. Az Elnökség a Közgyűlést köteles összehívni a társaság tagsága egyharmadának írásban benyújtott kezdeményezése alapján.
3.5. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok fele plusz egy fõ jelen van.
3.6. Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés nem határozatképes, azt tíz napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott Közgyűlés - tekintet nélkül a megjelentek számára - az eredeti napirendben szereplõ ügyekben határozatképes, amennyiben a meghívó ezt a figyelmeztetést tartalmazta. A Közgyűlésen a társaság valamennyi tagját 1-1 szavazat illeti meg. A Közgyűlés általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hoz határozatokat, de minden esetben titkos szavazással dönt a személyi kérdésekben (választás, visszahívás, megbízás). Az egyesület beszámolóit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

3.7. Titkos szavazást kell elrendelni bármely más döntés meghozatalánál is, ha a Közgyűlésen részt vevõ tagok többsége úgy kívánja.
3.8. A szavazás eredményének értékelésekor azt a javaslatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a jelen lévõ szavazásra jogosult tagok felének és további egy szavazatát kapja meg. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. A Közgyűlés döntéseit az érintettekkel írásban igazolható módon kell tudomására hozni.

A Közgyűlés döntéseit az egyesület az érintettekkel írásban közli, a nyilvánosságot a www. meje.fw.hu nevű web.side-on közli.

3.9. A Közgyűlésrõl írásos jegyzõkönyv vezetése kötelezõ, amely tartalmazza
- a Közgyűlés idõpontját,
- a résztvevõ tagok névsorát (jelenléti ív),
- a határozatképesség kimondását,
- a levezetõ elnök és a jegyzõkönyvvezetõ, valamint a jegyzõkönyv hitelesítésére felkért személy nevét,
- a hozzászólások tömör leírását,
- a meghozott határozatok szó szerinti szövegét,
- a döntés hatályára vonatkozó rendelkezéseket,
- a döntést támogatók és ellenzõk számarányának és ha lehet nevének rögzítését.

A közgyűlés és az elnökség határozatairól olyan nyilvántartást (Határozatok Könyve) kell vezetni, amelybõl a közgyűlés döntéseinek a tartalma, ideje, hatálya, a mellette és ellene szavazók számaránya és (nyílt szavazás esetén) személye megállapítható.

3.10. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685.§.B.pont), élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozója)
a) határozat alapján kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
A jegyzőkönyveket az egyesület iratai között meg kell õrizni. A jegyzőkönyvek alapján az un. Határozatok könyvét vezetni kell.
A közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést az egyesület székhelyén munkanapokon, munkaidõben- elõzetes egyeztetést követően- bárki számára elérhető lesz.
A közhasznúsági jelentésből bárki a saját költségére másolatot kérhet.

Az egyesület döntéseit az érintettekkel körlevélben kell tudomásra hozni, kivéve az éves beszámoló jóváhagyást, amelyet közzé is kell tenni.

A Közgyűlés nyilvános.

4.§. Az Elnökség

4.1. Az Elnökség az egyesület irányítására hivatott 5 (öt) tagú testületi szerv, amely a közgyűlések közötti idõszakban a munka irányítására hivatott. Az egyesület bankszámlája fölött az elnök és egy-egy elnökségi tag, ketten együtt rendelkezhet.
4.2. Az Elnökséget a Közgyűlés három évre választja. Az Elnökség a Közgyűlés elõtt az egyesület tagságának évente tartozik számot adni tevékenységérõl.
4.3. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze szükség szerint, de legalább negyedévenként, a napirend elõzetes közlésével. Az Elnökség összehívása akkor is kötelezõ, ha az Elnökség tagjai közül hárman (3), az indok megjelölésével- írásban kezdeményezik.
4.4. Az Elnökség ülése nyilvános.

Az elnökségi ülés döntéseit az érintettekkel írásban, igazolható módon kell közölni.

A szolgáltatásai igénybe vétele módjának, működése módjának, beszámolóinak adatait, közhasznúsági jelentését, továbbá a közgyűlés és az elnökség döntéseit a www. meje.fw.hu elnevezésű internetes web.side-on szükség szerint nyilvánosságra kell hozni.

4.5. Titkos szavazással kell dönteni, ha az alapszabály úgy rendeli, továbbá, ha az ülésen részt vevő elnökségi tagok közül legalább két fõ úgy kívánja.
Az ülésről emlékeztetőt kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a tárgyalt témákat és az azokkal kapcsolatos döntéseket. Az emlékeztetõben a kisebbségi véleményeket is rögzíteni kell. Az elnökség határozatairól olyan nyilvántartást (Határozatok Könyvét) kell vezetni, amelyből az elnökség döntéseinek tartalma, ideje, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya ( nyílt szavazás estén) megállapítható.

4.6. Az Elnökség jogosult dönteni:

- az Elnökség a saját munkatervérõl a Közgyűlés felhatalmazása alapján és az elnök éves beszámolójának elfogadásáról,
- a Közgyűlés összehívásáról és javasolt napirendjérõl,
- a tag felvételével, kizárásával és törlésével kapcsolatos ügyekben,
- a közérdekű kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalások kialakításáról ( két Közgyûlés közötti idõben),
- minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe.

4.7. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy annak közeli hozzátartozója ( Ptk. 685. §. B. pont), élettársa a( továbbiakban együtt hozzátartozó a határozat alapján
a.) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy
b.) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatás.
Nem lehet a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél tölt be - annak megszüntét megelõzõ két évben legalább egy évig- vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerint köztartozását nem elégítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az egyesületet valamennyi közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

5.§. Az egyesület elnöke

5.1. Az egyesület és az Elnökség élén annak tevékenységét reprezentáló elnök áll, akit a Közgyűlés három évre választ.
5.2. Az Elnök feladatai:
- képviseli az egyesületet, illetve az Elnökséget,
- irányítja az egyesület szervezetének munkáját, ügyintézését, vezeti a Közgyűlés és az Elnökség üléseit,
- az elnökségi ülések között gondoskodik az egyesület ügyeinek folyamatos vitelérõl,
- gondoskodik a közgyűlési és az elnökségi határozatok közzétételérõl és végrehajtásáról,
- biztosítja az egyesület költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű, gazdaságos és a jogszabályoknak megfelelõ felhasználását;
- tevékenységérõl és a határozatok végrehajtásáról beszámol a Közgyűlésnek és tájékoztatja az Elnökséget,
- feladatait delegálhatja más elnökségi tagokra,
- munkáltatói jogokat gyakorol az egyesület esetleges alkalmazottai felett.

6.§. A Felügyelő Bizottság

Az egyesület, mint közhasznú szervezet éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért az 1997. évi CLVI. Törvényben megjelölt felügyelõ szerv létrehozása nem szükséges. Amennyiben az éves bevétel az ötmillió forintot meghaladja, a Közgyűlés gondoskodik az alapszabály megfelelõ módosításáról és a felügyelõ szerv megválasztásáról.

7. §.Az egyesület képviselete.

Az egyesület képviseletét az egyesület elnöke önállóan látja el. Az egyesület bankszámlája felett az elnök és egy elnökségi tag, ketten együttesen jogosult rendelkezni.

8.§. Az egyesület gazdálkodása

8.1. Az egyesület a működéséhez szükséges anyagi eszközöket a következõ bevételekbõl fedezi:
- tagdíjak
- adományok, juttatások, támogatások,
- rendezvények bevételei,
- az 1989. évi II. törvény keretei között végzett gazdasági vállalkozási tevékenység.
8.2. Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A vagyon felhasználása az egyesület céljai
elérését szolgálja, az egyesület működésével kapcsolatosan csak ténylegesen felmerülő költségek megtérítését biztosítja.
8.3. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményeit nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
8.4. A jogszabályoknak megfelelõ gazdálkodásért az elnök felelõs.
Az elnök az egyesület gazdálkodási tevékenységérõl a Közgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni.
8.5. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a társaság tartozásaiért nem felelõsek.
8.6. Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsát ki. Az egyesület a cél szerinti
tevékenységébõl, illetve vállalkozási tevékenységébõl származó bevételeit és ráfordításait köteles elkülönülten nyilvántartani.
8.7. Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.
8.8. Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a.) a számviteli beszámolót,
b.) a költségvetési támogatás felhasználását,
c.) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
d.) a cél szerinti juttatások kimutatását,
e.) a központi költségvetési szervtõl az elkülönített pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét,
f.) a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
g.) a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót.

9. Az egyesület az államháztartás alrendszereitõl - normatív támogatás kivételével- csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehetõ támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek.
10. Az egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóit - a bárki által igénybe vehetõ szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának nyújtott, létesítő okiratnak megfelelõ juttatások kivételével- cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
11. Az egyesület beszámolási és nyilvántartási kötelezettségeire az 1997. évi CLVI. TÖRVÉNY 18-20. §-ai az irányadóak.
12. Az egyesületet a tagok elsõdlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jellege, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységet nem veszélyeztető módon folytathat.
13. Az egyesület működése felett a Fõvárosi Fõügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.
14. Az egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztetõ mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve a hitel törlesztésére nem használhatja fel.

9.§. Egyéb előírások

Az egyesület megszűnése:
Megszűnik az egyesület, ha a Közgyűlés feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja, vagy a Fõvárosi Bíróság feloszlatja vagy a megszűnését megállapítja.

Az egyesület megszűnésérõl, valamint megszűnése estén a vagyonának elhasználásáról a Közgyűlés kétharmados többséggel dönt a fent megjelölt cél megtartása mellett.

10.§. Záró rendelkezések

Azokban a kérdésekben, amelyekrõl az alapszabály nem rendelkezik, a Magyar Köztársaság Polgári Könyvének az egyesületekre vonatkozó, az egyesülésrõl szóló 1989. évi II. törvény, valamint az 1997. évi CLVI. Törvény a közhasznú szervezetekrõl elõírásai az irányadóak.
Ezen egyesületet az alapítók határozatlan idõre hozzák létre.

11.§. Hatályba lépés

Az egyesületet a Fővárosi Bíróság által jogerős nyilvántartásba vétellel jön létre.

Szabó Zsolt                                                                                   Bank Amanda Henrietta
a Közgyűlés elnöke                                                                        jegyzőkönyvvezetõ
                                             Takácsné Lehoczki Júlia
                                                         hitelesítő

Budapest, 2005. február 24.

Az alapszabályt készítette:           
Dr. Bay Endre 
ügyvéd
 1055 Budapest, Markó u. 7.



























 
 











































 
 

 
 

 
Támogatóink